Ezen az oldalon ugyanaz a művelet — egy kapcsolatfelvételi üzenet elküldése — kétféleképp figyelhető meg: klasszikus webkérésként és REST API-hívásként. Nyisd meg a böngésző DevTools → Network fülét, és nézd a különbséget!
1) Klasszikus webkérés (HTML űrlap)
Töltsd ki és küldd el az alábbi űrlapot. A böngésző egy application/x-www-form-urlencoded POST-ot küld erre az oldalra, a szerver pedig egy 302 átirányítással és egy teljes HTML oldallal válaszol — az oldal újratöltődik.
2) Ugyanez REST API-hívásként (Bruno)
Itt a kliens (Bruno) egy JSON POST-ot küld egy API-végpontra, és JSON választ kap — nincs oldalújratöltés, nincs HTML.
Végpont: POST /wp-json/sandbox/v1/kapcsolat
Auth: nincs
Body (JSON):
{
"email": "diak@example.com",
"uzenet": "Szia! Ez egy REST API üzenet."
}
Válasz (JSON):
{ "success": true, "id": 42, "message": "Üzenet elmentve (REST API)." }
A beérkezett üzenetek megtekintése (REST)
Mindkét módszer ugyanoda menti az üzenetet. Listázd őket:
Végpont: GET /wp-json/wp/v2/uzenetek Auth: nincs
A különbség dióhéjban
| Klasszikus webkérés | REST API kérés | |
|---|---|---|
| Ki indítja | böngésző (űrlap) | kliens / kód (Bruno) |
| Kérés törzse | form-urlencoded | JSON |
| Válasz | HTML oldal (+ 302 átirányítás) | JSON adat |
| Böngészőben | az oldal újratöltődik | nincs újratöltés |
Megjegyzés: a homokozóban a levélküldés ki van kapcsolva, ezért az üzenet nem e-mailben megy, hanem eltárolódik (és REST-en lekérdezhető). A tartalom minden reggel 05:00-kor visszaáll.